V. leop�rd (Felis pardus L., �llat; l. a k�pmell�kletet), a Macskaf�l�k (Felidae) csal�dj�ba tartoz� ragadoz� eml�s �llatfaj. A tigrisn�l 1/3-dal kisebb, de csinosabb testalkat� s farka is hosszabb. F�lei igen r�videk. R�vid sz�re v�r�sess�rga, feket�sbarna, �ssze nem fut� foltokkal, melyeknek k�z�pfoltja nincsen s melyek mindegyik oldalon 8-10 sort alkotnak. A legszebb macskafaj, rendk�v�l �gyes, ravasz �s kegyetlen, a nagyobb �llatoknak, s�t az embernek is (kit k�l�nben lehet�leg ker�l) veszedelmes ellens�ge. Juhokkal, kecsk�kkel �s antil�pokkal t�pl�lkozik els� sorban, de a majmokat is megt�madja. Az erd�k k�zel�ben fekv� falvakban �gyesen a h�zakba lop�dzik �s n�ha a lak�k szemel�tt�ra ragadja el a h�zi�llatokat. Eg�sz Afrik�ban �s D�lnyugat-�zsi�ban honos. �ltal�ban az afrikai alakot leop�rdnak, az �zsiait P. -nak szok�s nevezni. A leop�rd kisebb (1. 6 m. hossz�, 60 cm. hossz� farkkal) �s z�m�kebb testalkat�, a P. nagyobb (2 m. hossz�, 85 cm. hossz� farkkal) �s karcs�bb, rendszertanilag azonban a leop�rd �s a P. egy faj. A leop�rd �s a P. k�z�tt nincs �les k�l�nbs�g, mert minden �tmenet megvan k�z�tt�k. A k�l�nbs�geknek sokszor a kor, a sz�rmaz�si hely �s az elt�r� t�pl�lkoz�s az oka. A P. -nek sz�mos variet�sa van. Ilyenek 1. leop�rd (var. leopardus Schreb), melynek haz�ja Nyugat-Afrika (Szenegambia); 2. kis leop�rd (var. minor Matschie), mely K�z�p-Afrik�ban �s Szud�nban honos; 3. berberleop�rd (var. panthera Pall. ) �szak-Afrik�ban �l; 4. pusztai Leop�rd (var. Nimr Hempr. et Ehr. ), Egyiptomban, Abesszini�ban, a Szom�li-f�lszigeten, Kilimandzs�r� t�j�n tal�lhat�; 5. indiai P. (var. anliquorum Griff. ) Indi�ban �s Ceylonban honos; 6. hossz� fark� v.. szunda-P. (var. variegata Wagn. ), Indokin�ban, Szumatra-�s J�va-szigeten gyakori; 7. mandzs� P. (var. Fontanieri A. M. -Edw. ), Kina �szaki r�sz�ben �s Kore�ban tart�zkodik. K�l�n fajt�nak tartj�k a jav�ni (var. japonensis Gray), kinai (var. chinensis Gray) �s perzsa p�rducot (var. Tulliana Valenc. ). Az �gynevezett f�kete P. nem k�l�n fajta, hanem csak fekete sz�nalak, mely b�rmely fajta keret�n bel�l el�fordulhat.