A dzsungeleket gyalogosan, pontosabban elefántháton járva, ha nem is könnyedén, de találkozhatunk a csíkos nagymacskával. Gépeinket készenlétben tartva s fülünket hegyezve ritka felvételeket készíthetünk. Az orvvadászokkal természetesen még így sem tudjuk felvenni a versenyt, ám legalább annyi, ha nem több izgalomban lesz részünk, mint egy igazi vadászaton. A bengáli tigrist becserkészni illetve lencsevégre kapni emberpróbáló feladat: amellett, hogy igen ritka, bundájának színe és rajzolata gyakorlatilag láthatatlanná teszi a fák között.

Természetesen az ember volt, aki a leginkább hozzájárult e fenséges ragadozó megritkulásához. Fényes maharadzsák és gazdag - elsősorban európai - vadászok első számú trófeájává lett. A messzi földről idezarándokolt Nimródok előjoga volt e valóban királyi vad elejtése. A vendéglátó parancsára minden "sportember" tigrisbőrrel térhetett haza. A rendszeres - és igen sűrű - vadászat mellett a hagyományos kínai orvostudomány, pontosabban az embereknek a tigris csontjaiba és egyéb testrészeibe vetett hite is hozzájárult ahhoz, hogy a csíkos ragadozó mind ritkábban riogathassa a békésen legelésző pettyes szarvasokat.

A királyi macska megpillantására egyetlen esélyünk, ha lemerészkedünk a folyópartra, ugyanis a tigris - számos más macskafélétől eltérően - nem idegenkedik a víztől, sőt, kifejezetten élvezi a lubickolást és pancsolást. A márciusban bemutatásra kerülő "Tigris, tigris!" című filmben a National Geographic operatőre többek között a ragadozó e tulajdonságát próbálta a maga, s mindannyiunk hasznára fordítani, s fáradozásait siker is koronázta. Bámulatos képeket láthatunk a hegyi forrásban önfeledten fürdőző nagymacskáról, a kölykeit a vízen átszállító anyatigrisről és a terepjárókat megtámadó hím bengáliról.

A gyönyörű pillanatokért keményen meg kellett küzdeni. Hat teljes héten át önkioldós fényképezőgépek és videokamerák tucatjait kellett gondosan álcázni, és megvédeni a dzsungel kíváncsi lakóitól. Hosszú, fáradtságos túrák és csendben eltöltött órák eredménye e film, mely az állat bemutatása mellett annak védelmére is megpróbálja felhívni a figyelmet. A világ több pontján működő vadasparkok és állatkertek elsődleges feladatuknak tekintik e tigrisek megmentését és folyamatos tanulmányozását. Az angliai Howletts Állatkertben és Kentben végzett megfigyelések nagyban hozzájárultak a tigrisek szokásainak, életmódjának megismeréséhez. A vadonban ritkán látható, rejtőzködő életmódot folytató nagymacskák életéről így egy "biolaboratórium" segítségével szerezhetünk tapasztalatokat.