A farkas (Canis lupus) a gerincesek t�rzs�be (Vertebrata) az eml�s�k oszt�ly�ba (Mammalia), a ragadoz�k rendj�be (Carnivora) azon bel�l is a kutyaf�l�k csal�dj�ba (Canidae) tartozik. Jelenleg kb. 15 alfaj�t tartjuk sz�mon, ebb�l �t�t �szak-Amerik�ban, a t�bbit az Eur�zsiai kontinensen. T�bb alfaja m�r kipusztult.

Megjelen�se a n�met juh�szkuty��hoz hasonl�, de a mellkasa nem olyan er�teljes, a nyaka vastagabb, a feje sz�lesebb, robosztusabb, a f�lei el�ll�ak. Szemei ferd�n �lnek, a pupilla kerekded. Farka lel�g�, hossz�sz�r�. A testsz�rzetben mindig tal�lni a fed�sz�r mellett gyapj�sz�r�ket. A bunda sz�nezete, a sz�rsz�lak hossza, �s s�r�s�ge f�gg a k�rnyezett�l, kort�l, ivart�l, alfajt�l. Mells� l�b�n �t, a h�ts�n 4 ujja van, l�bnyoma valamivel keskenyebb �s hosszabb, mint a kuty�k�, �tlagosan 7-8x12-13 cm. Koponya alapj�n is elk�l�n�thet� a k�t faj.* Testhossza 100-160 cm, farka 30-50 cm hossz�, marmagass�ga 50-100 cm, testt�mege 15-80 kg. Az egyedek m�rete �s sz�ne nagyon v�ltozatos, az alfajok elk�l�n�t�s�ben fontos. El�fordul a fekete sz�n a d�li popul�ci�kban, a sarkvid�ki ter�leteken feh�rek, de a sz�rk�sbarna �rnyalatok a leggyakoribbak, �s akadhatnak vegyes sz�nezet� falk�k is. M�retben a k�t v�gletet a 70 kg-ot is el�r� sarki farkas (Canis lupus occidentalis –vagy m�s forr�s szerint Canis lupus arctus) �s a 15-20 kg t�meg� arab farkas jelenti. N�lunk a k�z�p�rt�ket mutat�, barn�s-sz�rk�s p�ld�nyok �lnek.

Vemhess�gi ideje 61-63 nap. Mivel a K�rp�t-medenc�ben �l� farkasokn�l a p�rz�si id�szak(koslat�s) decembert�l m�rciusig tart, az ut�dok �ltal�ban m�rcius-m�jus t�j�n j�nnek a vil�gra. A k�lyk�k sz�ma egy alomban �ltal�ban 4-6. A n�st�ny 7-9 h�tig szoptatja a k�lyk�ket, amelyek azt�n 1-3 �ves korukban v�lnak ivar�rett�.

A farkasok falk�kba szervez�dnek. Ezek �ltal�ban 5-8 egyedb�l �llnak, el�fordulhatnak azonban enn�l j�val nagyobb egyedsz�m�ak is. A falk�n bel�l szigor� hierarchikus rendszer uralkodik. Az egyedeknek a rangsorban elfoglalt hely�k hat�rozza meg, hogy a zs�km�nyb�l mennyit fogyaszthatnak el, �s csak a rangsor �l�n �ll� egyedek p�rosodnak. Ragadoz� �llatok, �tlapjukon a kiseml�s�kt�l kezdve sokf�le zs�km�ny�llat szerepel. Falk�ban nagyobb pat�sok elejt�s�re is v�llalkoznak, amire mag�nyosan nem lenn�nek k�pesek.

Elterjed�si ter�lete egykor igen hatalmas, �sszef�gg� ter�let volt a Nagy-Brittanni�t�l kezdve v�gig az eur�pai kontinensen, illetve �zsi�n �t Jap�nig, valamint �szak-Amerik�ban Alaszk�t�l eg�szen Mexik�ig. M�ra egym�st�l elk�l�n�lt apr�, szigetszer� foltokk� zsugorodott az �llom�ny, a legt�bb orsz�gb�l teljesen elt�nt, s ahol maradt, ott megritkult.** Magyarorsz�gon hivatalosan kihalt fajnak tekintett�k, de most az �szaki-k�z�phegys�gben �l egy kisebb popul�ci�, ami a hat�rainkt�l �szakra elhelyezked� popul�ci� perem�nek tekinthet�. �llom�ny�t Eur�p�ban d�l fel� az aranysak�l v�ltja fel

Az Aggteleki Karszton a 60-as, a Zempl�ni-hegys�gben a 70-es �vekben jelent meg, a 80-as �vek m�sodik fel�ben �rte el az �llom�ny ter�leti �s sz�mbeli cs�cs�t, majd a 90-es �vek els� fel�ben jelent�sen visszaesett az �szlel�sek sz�ma mindk�t ter�leten. Az �vtized m�sodik fel�ben �jra n�veked�st mutatott. Ezenk�v�l B�cs-Kiskun megy�ben fordult el� az 50-es 60-as �vekben, valamint 1988-92 �s 1995-ben. 1991 nyar�n Kunfeh�rt� mellett tal�ltak egy kotor�kot, k�t k�ly�kkel.***

A haz�nkban �l� p�ld�nyok az �szakabbra elhelyezked� nagyobb popul�ci�b�l telep�lhettek �t. A farkas-�szlel�sek jelent�s r�sze az �llatok kil�v�s�vel j�rt egy�tt. Haz�nkban a faj 1993 �ta v�delem alatt �ll, �gy frissebb leg�lis kil�v�si adatok nincsenek. �llom�nyuk jelenleg sz�pen gyarapodik, de m�gsem olyan gyorsan, mint ahogy –szerintem- a ritk�t�suk megsz�n�se ut�n elv�rn� az ember. Ennek oka lehet az illeg�lis irt�suk, hisz a felbukkan� egyedek mindig nagy port kavarnak fel, �s r�szben a tr�fea kedv��rt, r�szben a miatt az alaptalan f�lelem miatt, hogy s�lyos k�rokat okozna a vad�llom�nyban, el�bb-ut�bb puskav�gre ker�lnek.

V�lem�nyem szerint a farkasnak helye van Magyarorsz�g �l�vil�g�ban, fontos szerepe van a nagyvadak szelekt�l�s�ban. S mint cs�csragadoz�, nem �lvezetb�l �l, csak sz�ks�gb�l, �s csak annyit, amennyire felt�tlen sz�ks�ge van. Nem tal�ltam olyan hiteles adatot, ami szerint a vadon �l� farkasok emberre t�madtak volna. Az egyik forr�som*** megeml�t egy esetet, amikor egy fogs�gb�l elszabadult p�ld�ny t�bb embert megsebes�tett. A k�r�lm�nyek zavarosak voltak, annyi bizonyos, hogy a farkas az egyik Kunfeh�rt� melletti kotor�kb�l ki�sott k�ly�k volt, kedvez�tlen k�r�lm�nyek k�z�tt tartott�k az egyik �llatkertben, ami v�g�l az �llat sz�k�s�hez vezetett. Feln�tt embert nem t�madott meg, �ldozatai kiz�r�lag gyerekek, �s az �ket v�d� nagysz�l�k voltak. Szerencs�re rajtuk is csak fel�letes sebeket ejtett. (A forr�s emellett azonban vesz�lyesnek �t�li a kutya-farkas hibrid egyedeket, �s lehets�gesnek tartja, hogy ez a p�ld�ny is ilyen sz�rmaz�s� volt)

A farkas t�rsadalmi meg�t�l�se napjainkban is negat�v maradt. Ez k�sz�nhet� a k�z�pkorban kialakult t�vhiteknek (a farkas k�p�ben jelenik meg a gonosz), melyek kialakul�s�nak felt�telezhet� oka –c�lja- a totemista vall�sok maradv�nyainak felsz�mol�sa lehetett, -hisz a term�szeti n�pek testv�r�knek tekintett�k, �s sok t�rzs a farkast�l sz�rmaztatta mag�t. Az �korban is tisztelet �vezte; erre j� p�lda Romulus �s R�mus legend�ja. A mes�kben szint�n a negat�v figurak�nt (pl. Piroska �s a farkas) szerepel valamint az �jabb korszakok sz�rakoztat� m�fajaiban a farkasember, v�rfarkas alakj�ban jelenik meg.

Ezek mellett zavar�an sok ellentmond�sos tudom�nyos adat jelenik meg vel�k kapcsolatban, ennek -felt�telez�sem szerint- az alfajok m�ret �s sz�nv�ltozatoss�ga, valamint az alkalmazkod�k�pess�g�k lehetnek az okai (pl. m�s lehet a viselked�s�k egy nagy falka tagjaik�nt, mint mag�nyosan vagy p�rban)

A forr�sok alapj�n j�magam nem tudom eld�nteni, hogy haz�nkban stabil popul�ci� �l, vagy csak folyton v�ndorl�sban l�v� egyedek nyomait �szlelt�k az arra alkalmas ter�leteken. Egy�rtelm�, hogy tudom�nyos kutat�suk jelen k�r�lm�nyek k�z�tt k�lts�ges, �s val�sz�n�leg eredm�nytelen is lenne. Mivel azonban sok k�rd�s megv�laszolatlan maradt ezekkel az �llatokkal kapcsolatban, �s az �jabb �s �jabb emberi tev�kenys�gek k�rosan hathatnak az �llom�nyukra, �s m�s v�dett fajok �llom�ny�ra, indokoltnak tartom a megfigyel�s�ket a megfelel� tud�ssal �s helyismerettel rendelkez� szakemberek r�sz�r�l. K�r lenne hagyni, hogy mondjuk egy �p�tkez�s miatt �jra –�s lehet, hogy ez�ttal v�glegesen- elt�njenek. Mert visszat�rt�k egy egyens�lyoz� er� visszat�rt�t is jelenti haz�nk erdeibe.

2001, Budapest

K�k P�fr�ny

* Firm�nszky G�bor: Nagyragadoz�k helyzete �s v�delme a Zempl�ni-hegys�gben c�m� szakdolgozata alapj�n

** F�v�rosi �llat �s N�v�nykert honlapj�n tal�lhat� le�r�s alapj�n

*** 35/94. sz�m� p�ly�zatra: Nagyragadoz�k (hi�z, farkas) �l�helyeinek felm�r�se, hat�suk az �l�helyi k�rnyezetre, k�l�n�s tekintettel a nagyvad�llom�nyra (Magyarorsz�g, Zempl�n) c�men k�sz�tett kutat�si jelent�s alapj�n (k�sz�tette: Zempl�ni K�rnyezetv�delmi Egyes�let, 1996