A rókát sajnos kevesen szeretik. Néha-néha ugyan pozitív szereplője is lehet meséknek, költemények is dicsőítik - ám a legtöbb elbeszélésben mégiscsak megátalkodott tyúktolvaj, a kisebbek ravasz gyilkosa. Sokan tartják agyafúrtnak, alattomosnak, szemtelennek. Valóban, szellemi és testi képességei előtt kalapot kell emelnünk. Némelyik faj, csodálatosan szép látvány. Mindezek ellenére, - vagy talán éppen ezért - üldözik és írtják, amikor és ahol mód van rá. Úgy látszik, mintha vetélkedés folyna a róka és az ember között, melynek során az ember be akarja bizonyítani, hogy ő a föld ura. Ám róka koma nem szalaszt el egyetlen alkalmat sem, hogy bebizonyítsa - nem adja fel! Testi hiányait értelmével pótolva versenyezni tud a testileg erősebb ragadozókkal. Nem fél a veszedelemtől, hálók, csapdák, hurkok és vadászok útvesztői ellenére is meg tud élni. A természet része. Őt kívánom reálisan bemutatni.