Prduc (leoprd)
A PRDUC A PRIZSI LLATKERTBEN
A vonul rcsoktl pillantsa oly fradt, hogy mr nem fog semmit t. gy ltja: ez az ezer rcs vilga, s az ezer rcs mgtt nincsen vilg.
Puha jrs, rugalmas, ernyedetlen, a legeslegkisebb krt rja csak: ertnc ez a pont krl, amelyben kbultan ll egy roppant akarat.
Csak nha megy fl nmn a pupillk fggnye. Ekkor egy kp belehull, a tagok megfeszlt csndjn svt t, s a szvben elhal sztalanul.
V. leoprd (Felis pardus L., llat; l. a kpmellkletet), a Macskaflk (Felidae) csaldjba tartoz ragadoz emls llatfaj. A tigrisnl 1/3-dal kisebb, de csinosabb testalkat s farka is hosszabb. Flei igen rvidek. Rvid szre vrsessrga, feketsbarna, ssze nem fut foltokkal, melyeknek kzpfoltja nincsen s melyek mindegyik oldalon 8-10 sort alkotnak. A legszebb macskafaj, rendkvl gyes, ravasz s kegyetlen, a nagyobb llatoknak, st az embernek is (kit klnben lehetleg kerl) veszedelmes ellensge. Juhokkal, kecskkkel s antilpokkal tpllkozik els sorban, de a majmokat is megtmadja. Az erdk kzelben fekv falvakban gyesen a hzakba lopdzik s nha a lakk szemelttra ragadja el a hzillatokat. Egsz Afrikban s Dlnyugat-zsiban honos. ltalban az afrikai alakot leoprdnak, az zsiait P. -nak szoks nevezni. A leoprd kisebb (1. 6 m. hossz, 60 cm. hossz farkkal) s zmkebb testalkat, a P. nagyobb (2 m. hossz, 85 cm. hossz farkkal) s karcsbb, rendszertanilag azonban a leoprd s a P. egy faj. A leoprd s a P. kztt nincs les klnbsg, mert minden tmenet megvan kzttk. A klnbsgeknek sokszor a kor, a szrmazsi hely s az eltr tpllkozs az oka. A P. -nek szmos varietsa van. Ilyenek 1. leoprd (var. leopardus Schreb), melynek hazja Nyugat-Afrika (Szenegambia); 2. kis leoprd (var. minor Matschie), mely Kzp-Afrikban s Szudnban honos; 3. berberleoprd (var. panthera Pall. ) szak-Afrikban l; 4. pusztai Leoprd (var. Nimr Hempr. et Ehr. ), Egyiptomban, Abessziniban, a Szomli-flszigeten, Kilimandzsr tjn tallhat; 5. indiai P. (var. anliquorum Griff. ) Indiban s Ceylonban honos; 6. hossz fark v.. szunda-P. (var. variegata Wagn. ), Indokinban, Szumatra-s Jva-szigeten gyakori; 7. mandzs P. (var. Fontanieri A. M. -Edw. ), Kina szaki rszben s Koreban tartzkodik. Kln fajtnak tartjk a javni (var. japonensis Gray), kinai (var. chinensis Gray) s perzsa prducot (var. Tulliana Valenc. ). Az gynevezett fkete P. nem kln fajta, hanem csak fekete sznalak, mely brmely fajta keretn bell elfordulhat.
EGY ISMERT FAJ...BR AZ ERDKBEN SIVATAGOKBAN RITKA...SZNE FELTN... EZ NEM MS? MINT A : RZSAZNPRDUC!
|