A FARKAS
Bart vagy ellensg?
Egyesek tisztelik, msok ki nem llhatjk, kgyt-bkt kiltanak r. Egyfell negatv mesehs s emberevnek vlt szrnyeteg, msfell csak a fennmaradsa rdekben zskmnyol cscsragadoz. Nem nehz kitallni: a farkasrl, kutyink felttelezett srl van sz!
Hol s mikor lett a farkasbl kutya? Nem knnyû a krdsre vlaszolni. Vannak elmletek, felttelezsek, m megcfolhatatlan adatokkal s tnyekkel senki sem szolglhat. Nem elkpzelhetetlen, hogy hatalmas elterjedsi terletn klnbz idpontokban indult meg a farkas (Canis lupus) domesztikcija. Az els kutyk kialakulsa mintegy l2000–l5000 esztendre tehet, m ppen mostanban kerltek el igencsak elgondolkodtat, ennl jval rgebbi kutyamaradvnyok. Annyi azonban biztosnak tûnik, hogy megelzve a juhot s a kecskt, a kutya a legrgebben vlt hzillatt. si trsunk felttelezett hziastsrl oldalakat, st mi tbb, knyveket lehetne rni, m mi most kanyarodjunk vissza az shz: a farkashoz!
Farkas feketben
A farkas Eurzsia nagy rszn, valamint szak-Amerikban honos. Leginkbb a hbortatlan terleteket kedveli: a zrt erdkben, ligetes-erds sztyeppken s prriken, olykor flsivatagokban rzi otthon magt. lhelyein termszetesen szmos, klnbz sznû s mretû alfaja alakult ki (a meskben oly sokat emlegetett fekete farkas valjban nem tl gyakori). E vltozatos fizimiskj fajjal mg a rendszertanosok sem tudnak igazn mit kezdeni: egyesek gy vlik, tbb tucat, mg msok szerint „mindssze” 16 alfaja l Fldnkn. (rdemes megemlteni, hogy csak szak-Amerikban l961-ben mg 24 alfajt tartottk nyilvn!) Sajnos az elmlt szz vben tbb, fleg amerikai alfajt kiirtottk.
Ma a legnagyobb testû farkasok az szaki fehr farkasok, melyek Amerika s zsia szaki rgiiban, illetve nhny szigeten, kzttk Grnlandon fordulnak el. Slyuk nagy ritkn a hetven kilogrammot is meghaladja! A legkisebb farkas ugyanakkor a saklnl alig nagyobb arab farkas, amely mintegy hsz kilogrammos slyt r el, s szne krnyezetnek megfelelen homokvrs. Szintn kis testû az indiai farkas, amely nhny llatkertben is lthat. A haznkban is elfordul, jellegzetesen ordas sznû eurpai farkas testslya valahol a kett kztt van. Alfajn bell is igen vltozatos kllemû a timberfarkas: akr egy falkn bell is elfordulnak klnbz sznû – koromfekete, szrke s krmsznû – egyedek.
Cscs egy ragadoz!
A farkas vrbeli ragadoz. Szinte mindent legyûr: megeszi a blnyt, jvorszarvast, vapitit, gmet, zet, muflont – egyszval brmit, amit el tud ejteni. Ha a knyszer rviszi, j tvggyal bekebelez kisebb rgcslkat, madarakat is. St, olykor mg nvnyeket is fogyaszt, klnsen kedveli pldul a fekete fonyt. Vadszati mdszere igencsak sokfle. A rgcslkat egyszerûen sszeroppantja, a kisebb cslksvadnak tharapja a torkt, a nagyobb llatot pedig – olykor vltott falkatrsakkal – addig ûzi, amg az „vgkimerlve” meg nem ll; ekkor a falka rront s leteperi.
Ordasunk mg ezeken kvl is szmos vadszati mdszert ismer. Azrt kellett gy „megokosodnia” kelmnek, mert lhelyn sokkal kisebb a vadbsg, mint pldul Afrikban, ahol a hinakutyk falkja kedvre vlogathat a patsok hatalmas csordibl. Persze a farkasok sem szeretnek flslegesen futkosni, ezrt ha tehetik, a knnyen utolrhet, jobbra beteg, srlt, legyenglt prda utn erednek. Szelektl szerepk mr csak ezrt is vitathatatlan.
Eurpban mgsem mindentt rlnek a farkasok jelenltnek, fltik tlk a vadllomnyt. Az ugyan ktsgkvl igaz, hogy nem trnek t a vegetrinus kosztra, s az is tagadhatatlan, hogy a tlszaporodott cslksvadnak ppgy nem tudnak ellenllni, mint ahogyan a legelre kicsapott hzillatoknak sem. m a farkas sokkal klnb, mint a hre: komoly veszlyt legfeljebb a tjidegen s az shonos nvnyzetet krost muflonra nzve jelent. Ami pedig a birkanyjat illeti, annak vdelmre mr sok szz vvel ezeltt feltalltk a komondort!
Felfalka
A farkasfalka alapja a csaldi kzssg, ahol a vezrpr mellett (k szaporodnak) idsebb testvrek, st, nagybcsik s nagynnik is foglalatoskodnak. A viszonylag kevs egyedbl ll „csaldi vllalkozsok” kemnyebb teleken, vagy ha lhelykn sok nagy testû, nehezen legyûrhet llat l, ssze is fognak. Ha jvorszarvas- vagy blnyvacsort nznek ki, akkor a falka mrete meghaladhatja a hsz ft is. Ugyanakkor nem csak falkban vadsznak: megesik, hogy a farkas magnyosan egerszik.
A klykk olykor mr tz hnaposan is kivlnak a falkbl, m tbbnyire csak ktvesen teszik meg ezt. Elbb szleik terletn vadszgatnak, majd mind tvolabbi terleteket jrnak be. E tvollt utn, immron megedzdve, nllsodva ismt visszatrnek az eredeti falkhoz, hogy kisebb testvreiket segtsenek felnevelni. Ksbb persze k is szeretnnek csaldot alaptani, ezrt bcst mondanak szlfalkjuknak, s hossz vndortra kelnek. Olykor tbb ezer kilomtert is megtesznek, rkon-bokron, hegyeken s aszfaltutakon t. Ha szerencsjk van, s nem lltotta meg ket egy aut, puskagoly vagy idegen falkatagok llkapcsa, akkor egy alkalmasnak tlt terleten prt keresnek maguknak, s csaldi falkt alaptanak.
A farkasok prosodsi idszaka a tlvgi hnapokra esik, gy az alig tbb, mint kt hnapig tart vemhessgi id utn kora tavasszal ltnak napvilgot a csppsgek, jobbra 5–6 aprsg. Ettl kezdve a szuka csak a gyermekeinek l. A kan s az idsebb falkatagok vadsznak, k ltjk el tpllkkal a szukt s a gyorsan nv klykket.
Piroska, az rt szellem
A rgmlt idkben a farkast nem tartottk ellensgnek. Nem hordtak ssze rla tcskt-bogarat, nem prbltk zsijt porig rombolni. Olykor mg istenknt, szentknt is tiszteltk. A legenda szerint Dzsingisz kn, a nagy mongol hdt egy farkastl szrmazik, s egyes szak-amerikai indin trzsek is az ordastl szrmaztatjk magukat. Romulust s Remust, Rma alaptit a legenda szerint farkas nevelte fel, Grgorszgban pedig a frfiassg szimblumaknt emlegettk: Aphroditt, a szpsg s a szerelem istennjt sokszor egy nagy farkas trsasgban brzoltk.
A stt kzpkorban aztn megvltozott a kp. A farkas szinte jelkpp vlt, de nem pozitv jelkpp: a gonoszsg, flelmetessg, kegyetlensg szimblumv. Megjelent a farkass vltoz ember („Farkasember”) azta is ismert figurja, s a rmtrtnetek szjrl szjra jrtak. Az ordasok ellen szablyos irthadjratokat rendeztek; Anglibl ki is puszttottk az ott l alfajt.
A legtbbet azonban taln a gyermekmesk rtottak a farkasoknak: szinte valamennyiben rt, vrengz fenevadknt mutatjk be ket. A kisgyermekek a legfogkonyabb korukban halljk ezeket a trtnetek, s az rgzl bennk, hogy a farkas flelmetes, irtand freg. Ha kzvetve is, de a Piroska s a farkas cmû klasszikus tbbet rtott szegny ordasunknak, mint ezernyi puska.
Jttek, lttak – de nem gyztek
Nhny esztendeje Gemencen megjelent nhny farkas. Sok zet kiirtottak, ezrt a vadszok kilvsi engedlyrt folyamodtak a termszetvdelmi hatsgokhoz. Nem kaptk meg. A farkasok mg garzdlkodtak egy ideig, aztn egyik naprl a msikra eltûntek...
Ma Magyarorszgon nagyon kevs farkas l. Igazbl azt sem tudjuk, mennyi. Az szaki-kzphegysgben taln kialakult egy aprcska szaporodsi kzssgk, olykor pedig vltvadknt kerl t hozznk nhny egyed, fleg Romniban s Szlovkibl. A vadszok flnek a farkasok visszatrstl, teljesen rtheten fltik tlk a vadllomnyt. m a krnyez orszgokban is jl megfr egymssal a farkas s a vad. Magyarorszgon vente mg mindig hatvanezer(!) szerencstlen kbor kutyt lnek le vadszaink. Sajnos, ha nem is nszntukbl, de k is az erdkben vadsznak.
Mivel a farkas nem tûri meg terletn „elkorcsosult leszrmazottait”, egy kisebb falka sok-sok elvadult kbor kutya terlett veszi t. Teht a vadllomny minden bizonnyal nem cskken a farkas jelenltvel, csak ppen a kutya helyett a farkas zskmnyol. rdemes a farkast bkn hagyni, s nem csak azrt, mert termszetvdelem alatt ll. Aki mr hallott jszakai farkasvltst, aki mr nzett a farkas szembe, figyelte – akr csak llatkertben is – a falka viselkedst, az egyetrt velem… |